A Gestalt Akadémia kialakításában sok száz ügyfél vett részt, akikkel egyénileg vagy csoportban dolgoztunk együtt, anélkül, hogy tudtak volna róla. Mindegyikőjüktől tanultam valamit, amit hálásan köszönök! Aztán itt vannak a Gestaltos mestereim, akik átadták nekem mindazt, amit ma a Gestalt Akadémia alappilléreinek tekintek.

Edwin Nevis sajnos már nincs közöttünk. Én csak az utolsó hat évében ismertem, de azalatt az idő alatt nekem egy angyalnak tűnt. Végtelen finomság volt benne, de soha nem tűnt gyengének. Akkor sem, amikor egyszer az egyik előadása közben, közel negyvenünk előtt sírta el magát. Számomra minden tettéből a támogatás sugárzott: az a szándék, hogy az ügyfele biztonságban érezze magát.

Sonia Nevis a nagyon bonyolult Gestaltos elméleteket is végtelenül egyszerűen el tudja mondani. Tőle tanultam azt, hogy a stratégiai gondolkodás ugyanolyan fontos egy-egy coaching ülés során, mint az itt-és-mostra fókuszálás.

Joseph Zinker életszeretete az első pillanattól lenyűgözött. Már elmúlt 70 éves, amikor megismertem, de olyan energiával dolgozott, mintha 40 sem lenne. A Gestaltos kísérletei bámulatosan kreatívak voltak, és minden alkal-mat megragadott, hogy a tanítványait visszahozza a jelenbe. Emlékszem, egyszer az egyik szünetben felajánlotta nekem, hogy mesél a festményekről, amik a falakat díszítették az Intézetben (GISC). Én megálltam az előtt a kép előtt, amin két váza volt, az egyik tele, a másik üres, és azt mondtam: “olyan, mintha ez az üres váza várna valamire”. “Te mire vársz?”, kérdezte. Teljesen igaza volt. Azon a workshopon arra vártam, hogy vele vagy Soniával dolgozhassak a félelmeimen. Másnap délután a kiscsoportunkban vele dolgoztam. Felejthetetlen élmény volt, és örök lecke kreativitásból.

Bernd Leygraf az egyik legnagyvonalúbb ember, akit valaha ismertem. Szavakkal nagyon nehéz kifejezni, hogy mennyi mindent köszönhetek neki. A Gestalt Terapeuta képzésünk elején egyszer azt mondta nekem, hogy belőlem valószínűleg jó terapeuta lesz, mert elég sok fájdalom és elég sok öröm van bennem, és mindehhez még humorérzékem is van. Abban az időben ebből a listából én csak az elsőről tudtam, a többit nem nagyon érzékeltem. Hosszan sorolhatnám, hogy mi mindent tanultam tőle, de csak a legfontosabbat emelem most ki. Bernd soha nem félt kimondani az igazat. Úgy tudta megnevezni a legsúlyosabb jelenségeket is, hogy azok azonnal kíváncsivá tettek, és soha nem félemlítettek meg. A vele való munka során nagyon sok muníciót kaptam ahhoz, hogy a tabutémákkal és vakfoltokkal tudjak dolgozni.

Hála és köszönet mindannyiuknak.

Várlak benneteket szeretettel a Gestalt Akadémia programjain,

Tünde